Els� l�t�sra hihetetlennek t�nik, hogy van olyan ember a f�ld�n, aki szupersportaut� �p�t�se kapcs�n n�lk�l�zi a Ferrari vagy a McLaren h�tter�t. Christian von Koenigsegg azonban egyike ezeknek az embereknek. Az �ltala tervezett sportg�p v�gsebess�ge el�ri a 390 km/�r�t. A Bugatti Veyron megjelen�se el�tt ez volt a leggyorsabb sorozatgy�rt�s� j�rm�. Ezt a gyorsas�got pedig mindm�ig p�ld�tlan �ton �rte el. A motor teljes�tm�nye ugyanis m�g csak meg se k�zel�ti az el�bb eml�tett vet�lyt�rs��t. A Forma-1-ben is alkalmazott technik�kat felvonultat� V8-as motor (4598cm³ ) „csup�n” 655 L�er� lead�s�ra k�pes. Dinamikuss�g�t azonban egyszer� form�j�nak k�sz�nheti. Az aerodinamikai tervez�sn�l ugyanis kiz�r�lag az volt a c�l, hogy a lehet� legnagyobb leszor�t� er�t �rj�k el , mik�zben a legkisebb a l�gellen�ll�s. Ebben a feladatban pedig a Volvo sz�lcsatorn�ja is seg�tett a tervez�knek. �gy siker�lt el�rni az igen kedvez� 0,30-as l�gellen�ll�si t�nyez�t.
Azonban ez mit sem �r j� anyagok n�lk�l. A CC karossz�ri�ja �s v�za expozigyant�val kombin�lt sz�nsz�lb�l k�sz�l, amelyet szint�n az aut�sportokban alkalmaznak. Ezzel a technik�val tekint�lyes s�lyt�l szabadulhatunk meg, csak�gy mint a Koenigsegg, amelynek s�lya �gy csup�n 1100kg (a vet�lyt�rs s�lya nem kevesebb, mint 1550kg).
A legkomolyabb er�nye azonban a be�ll�that�s�g�ban rejlik. Mivel, hab�r a gy�rban term�szetesen kap az aut� egy, �gynevezett ’alapbe�ll�t�st’, vezet�je szem�lyre szabhatja p�ld�ul a felf�ggeszt�s magass�g�t, a sz�rnyak d�l�ssz�g�t, vagy �ppen hogy mekkora f�ker� jusson a kocsi els� kerekeire. A be�ll�t�sok t�k�letess�g�t pedig a NASA �ltal fejlesztett Tempur elnevez�s� �l�sekben tapasztalhatjuk meg, amelyeknek k�l�nleges k�pess�ge, hogy a vezet� alakj�hoz k�pesek idomulni, �gy biztos�tva k�nyelmes �s sportos aut�z�st.

K�pek a Gal�ri�k 'Sportaut�k' r�szleg�ben!!!

Web.: http://www.koenigsegg.com