A kora reggeli és délutáni órákban tömött sorokban araszolgatnak a kocsik a dugók kellős közepén, s mindeközben a sokhengeres motorok töméntelen mennyiségű károsanyagot bocsájtanak a levegőbe. Abba a levegőbe, amely bolygónkon már olyannyira szennyezett, hogy az Antarktisz feletti ózonrétegen az elmúlt idő során egy tekintélyes méretű lyuk keletkezett. A földrészt meghatározó jégréteg olvadásba kezdett a megváltozott éghajlati tényezők miatt, amelynek egyik szemmel látható hatását, például a Föld vízszintjének emelkedését talán nem is olyan sokára mi is tapasztalni fogjuk.

Persze az autógyártók már réges rég ezzel a témával foglalkoznak. A manapság legkézenfekvőbb megoldást a világ legnagyobb autógyártója, a Toyota és azonbelül is a Lexus nyújtja. Míg mások még csak tervezgetnek, vagy a japán márka licenceit vásárolják fel (tisztelet a kivételnek), addig a toyotások már másodikgenerációs hibridtechnikát szerelnek autóikba. Persze vannak más próbálkozások is, mintpéldául a BMW Hydrogen 7-es projektje. Ők hidrogénnel üzemeltetett belsőégésű motort fejlesztettek ki a tavalyi év végére, amely egy „szimpla” benzinmotorral van kombinálva. A tervek pedig itt is a Hydrogén-elektromos hibridekről szólnak. Mivel azonban a müncheniek még a sorozatgyártásnak a közelében sem járnak, így a Lexus autói tesznek ma a legtöbbet a környezetvédelemért.

A Toyota 1999-ben a Prius-szal kezdte meg a világ első sorozatgyártású hibridjét. Az úttörőnek számító technológiát később a Lexus-okba is behelyezték a friss modellek megjelenésekor. Így az elsőt a városi terepjáróban, az RX 400H-ban találhattuk. A 2005-ben megjelent hibrid kiadást nem kevesebb, mint három motor hajtotta. Elöl egy V6-os 211 lovas benzines, amely mellett egy 167 lovas elektromos motor volt található, valamint hátul egy 68 lóerős szintén villanymotor foglalt helyet. A rövidesen hazánkban is elérhető felsőkategóriás LS és az egy számmal kisebb GS (2006) pedig már a fejlettebb, másodikgenerációs hibrid technológiával vannak szerelve. Ezekben az autókban már jóval kevesebb helyet foglalnak el az idő közben nagyobb teljesítményre szert tett elektromotorok. Így a luxus SUV-val ellentétben már csak két motort találhatunk az újabb változatokban.

Sajnos a hibridautók egyetlen, pici hátulütője éppen a két motor mivoltában rejlik. A benzines, mint minden autóban a jól megszokott orrészt, míg a másik, az elektromos hajtás pedig a közvetlen mögötte elhelyezkedő hibrid erőátvitelben található (más autók váltóműje helyén). Az elektromos motort azonban egy akkumulátor látja el, amely a csomagtérnek körülbelül a felét foglalja el. Ezért a nagycsaládos emberek mondhatnánk, hogy rendesen meg vannak lőve, ám ma már ezt a problémát szerencsére könnyen megoldhatjuk egy tetőboksszal.

A hibridtechnológia bemutatásához vegyük példának a világ legújabb és legnagyobb ilyen modelljét, a Lexus LS-t. Ez a több mint öt méter hosszú, 2,4 tonnás jármű óriás tulajdonságai ellenére döbbenetes erő leadására és nagyszerű menetteljesítményre képes. A kocsi első tengelye felett találjuk az 5 literes, V8-as benzines motort, amely 394 lóerős maximális teljesítményt képes leadni. A másik hajtás, az elektromotor az imént említett mögött helyezkedik el (az erőátviteli egységben), maximális teljesítménye 224 lóerő, nyomatéka 300Nm. Mivel azonban működésüket a teljesítményelosztó egység szabályozza, az összteljesítményt nem a két érték összeadásával kapjuk, mivel azok nem együtt adják le a legnagyobb teljesítményüket.

A Lexus hibridrendszere úgynevezett teljes hibrid, azaz mindhárom üzemmódban használható. Így működhet csak villany, illetve csak benzines és kombinált módban is. Amikor például a benzinmotor hatásfoka kicsi (elinduláskor vagy alacsony és közepes sebességnél), a járművet villanymotor hajtja, így csökkentve a motorzajt, valamint a fogyasztást. Normál vezetési körülmények között a V8-as benzinmotor a fő erőforrás. Feladata természetesen az autó mozgatása, másrészről viszont az akkumulátor generátoron keresztül való töltése is. Padlógázon (magas teljesítménynél) mindkét rendszer működésbe lép (az elektromotor az akkumulátorban lévő energiát felhasználva), az LS pedig így képes elérni maximális teljesítményét és nyomatékát, a 445 lóerőt és az 520Nm-t. Fékezés közben sincs tétlenkedés. Ilyenkor a benzines hajtás egy pisszenés nélkül ál le, majd a villanymotor mintegy második generátorként működve nyeri vissza a fékezés közben amúgy hő formájában elveszendő energiát, és tölti vele az akkumulátort.

Ezeket a folyamatokat könnyedén nyomon tudjuk követni belülről is, a középkonzolon elhelyezett színes képernyőn.

A háttérben azonban nagyon komoly munka folyik menet közben. A V8-as mögé helyezett hibrid erőátvitel csupán egy-egy centivel hosszabb, mint a sima manuális váltómű, mégis egy egész kis technológiai arzenál rejtőzik benne. A motor irányából indulva elsőként a generátorral találkozunk, amely a villanymotor akkumulátorát tölti a benzines erőforrás révén. Egyel hátrébb találkozunk a hibrid hajtás agyával, a már említett energiaelosztó egységgel, amely meghatározza, hogy a rendszer épp mely energiaforrást vegye igénybe. Az autó indítását követően a soronkövetkező elektromotoré a szerep. Az akkumulátorból beérkező 288 voltos egyenáramot a motortér sarkában található áramvezérlő egység alakítja át az elektromotor számára használható 650 voltos váltóárammá. A két motorból nyert erőt pedig bolygómű továbbítja a kerekek felé.

Szerencsére ezek a technikák olyannyira kifinomultak, hogy a Lexus-okat az előbb említett bonyolult működési elvek ellenére semmivel sem nehezebb vezetni, mint bármelyik másik automataváltós autót. Folyamatosan, megtorpanás nélkül gyorsítanak. Észrevehetetlen a bolygómű is, amikor a kétféle áttétel között kell váltania. Épp, mint egy hétköznapi autó.

A cikk közepén említett aprócska hátrányt (a csomagtér mérete) több másik előny könnyen a felejtésbe tudja meríteni. Az első mindjárt az, hogy a hibrid autók környezetvédők. Kevesebb benzint fogyasztanak és károsanyag kibocsátásuk is csekélyebb. Ezért nálunk, Magyarországon a regisztrációsadó kedvezményeinek köszönhetően ez különösen fontos szerepet játszik, hiszen a Lexus ezen modelljeihez mind jelentősen olcsóbban lehet hozzájutni, mint gyengébb és kevésbé felszerelt társaikhoz.

A frankfurti autókiállítás alkalmával a Toyota európai elnöke elmondta, hogy az elmúlt évben autóik 80%-a hibrid hajtással készültek. Az elkövetkezendő években pedig szeretnék megoldani, hogy a Lexus-okat már csak a környezetkímélő hajtással lehessen kapni. Ezt igyekszik alátámasztani a luxusmárka készülőfélben lévő sportautója, a hibrid LF-A.

Képek a Galériák 'Lexus Hybrid Drive' részlegében!!!